Ahhoz, hogy hivatalosan is a világörökségi helyszín besorolással büszkélkedjen egy látványosság, ahhoz az szükséges, hogy az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee), az általa igazgatott Világörökség Programba felterjessze.
A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele, és 1972. november 16-án alapították.
A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a világörökségi listára. A nemzetközi szerződést máig 193 ország képviselői írták alá.
Az Egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve, hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez.
(A megőrzési kötelezettség megszegése esetén lehetőség van a listából való törlésre is.)
Az értékelést két független tanácsadó testület, az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites), valamint az IUCN (World Conservation Union) végzi. Egy harmadik szakértői csoport, az ICCROM (International Centre for the Study of the Preservation and Restoration of Cultural Property) végzi a védett helyszínek állagmegóvására és helyreállítására vonatkozó szakmai anyagok készítését.
A Világörökség listára kerülés kritériumai
A világörökség részévé váláshoz az adott helyszínnek meg kell felelni a kiválasztási feltételeknek.
A kritériumokat a szervezet működési szabályzata rögzíti, felülvizsgálatukat, esetleges módosításukat a Világörökség Bizottság végzi. Összesen 6, a kulturális helyszínekre vonatkozó kritérium, tovább 4, a természeti értékekre vonatkozó kritérium létezik.
2005-ben az addig különálló két kritériumcsoportot egybevonták. Világörökséggé váláshoz a jelölt helyszínnek a tíz kritérium közül legalább egynek meg kell felelni.
Budai Várnegyed – számos gyönyörű épület, a Duna lenyűgöző partján
1987. december 11-én vette fel hivatalosan is az UNESCO Világörökség Bizottsága, a világörökségek listájára Budapest Duna-parti látképét és a Budai Várnegyedet.
Mindez a megtisztelő cím abszolút kiérdemelt, hiszen a főváros egyik legszebb, legromantikusabb része, rengeteg történelmi hagyománnyal, festői természeti környezetben.
A Várnegyed nyolcszáz éves városrész és egyúttal az ország legjelentősebb műemlék együttese.
Amennyiben hozzátesszük, hogy mennyi csapás után sikerült mégis megőriznünk, még inkább növeli a felbecsülhetetlen értékét: földrengés, tűzvész, ostrom, és a világháború harcai is pusztították, mégis megőrződtek elképesztő középkori emlékei napjainkig.
A Budai Várnegyed, Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.
A Duna felett mintegy 60 méter magasan fekvő várhegy már csak földrajzi adottságai miatt is, tökéletes stratégiai pozíciónak számított.
Béla magyar király építtette meg itt a tatárjárás után az erődöt, mikor egyértelműen bebizonyosodott, hogy csak az ilyen típusú várak jelentenek érdemi védelmet, az akkoriban legmodernebbnek számító, harcászati technika és fegyvernemek ellenében.
Hunyadi Mátyás pedig már királyságának fővárosaként nevezte ki.
A turisták által leginkább kedvelt célpont, mindez pedig főként annak köszönhető, hogy kivételesen jó állapotban megőrződött itt a kulturális örökség.
Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a forgalom jelentősen korlátozott. (amit többek között útdíj bevezetésével értek el).
A Várnegyed különlegessége, hogy rengeteg 17–18. századbeli lakóház és középület található itt, valamint számtalan középkori eredetű műemlék is megmaradt a területén.
Az értékét tovább növeli, és még jobban meg tudjuk becsülni a viszontagságos történelme során is épségben megmaradt látványosságokat, ha megjegyezzük, hogy a Várnegyed kétszer is kis híján teljesen megsemmisült (először Buda visszafoglalásakor, 1686-ban, majd a II. világháború során).
A negyed Buda régi városközpontjából bontakozott ki, amely mára a Bécsi kaputól, egészen a Szent György térig húzódik.
Főbb látványosságai (a teljesség igénye nélkül): a Budavári Palota, a Halászbástya, a Mátyás Templom, az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a Magyar Köztársaság elnökének palotája, a Sándor-Palota. A Budavári sikló összeköttetést biztosít a kerület és a Duna-part között.
Érdekességképp elmondható, hogy a Várnegyeden túl, a világörökség részét képezi még Budapesten a Duna-part, méghozzá a Szabadság híd és a Margit híd közti szakasza, a folyam mindkét oldalán.
Fontosabb látnivalók: a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a Gellérthegy a Szabadság-szoborral és a Citadellával, a Víziváros barokk templomai és törökkori fürdői – a budai szakaszon. A pesti Duna-parton, pedig a Parlament, a Roosevelt tér, a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham palota.
A Várnegyed kiemelt részét képezi az egykori királyi vár és annak kiszolgáló épületei. Itt található számos nívós, világhírű kulturális intézmény; a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, valamint az alapító Széchényi Ferencről elnevezett Nemzeti Könyvtár. A Sándor Palota napjainkban a köztársasági elnök hivatalos rezidenciája és otthona.
A Szentháromság téren található a főváros egyik ikonikus épülete, a hétszáz éves Mátyás Templom, amely többször volt a koronázási ceremónia helyszíne.
Érdekesség, hogy 1541-ben, mikor a törökök elfoglalták Buda várát, a templomot mecsetté alakították át. Valamint fontos tudni, hogy itt nyugszik díszes szarkofágban III. Béla király és felesége.
A Halászbástya, mely a középkori várfal helyén épült, csodálatos panorámát nyújt a Dunára nézve. Nagy élmény lehet az építészeti és történelmi látnivalóktól kissé már telítődő turistáknak, a hegy gyomrában található Budavári labirintus.
Hogy mindezeket a történelmi és kulturális hagyatékokat könnyen és alaposan megnézhessük, Akadémia Panziónkban érdemes szobát foglalni, hiszen karnyújtásnyira vagyunk a Budavári Várnegyed világörökségi csodáitól.
